memoria

Az utolso post ota kb ennyi idonek kellett eltelnie hogy a mentalis irattaram egy "neked van egy blogod te majom" riasztassal figyelmeztessen es felismerjem a blog mint olyan nem disznek van ha mar letrehoztam. Meg nem alt ra az agyam arra hogy amikor vicces gondolataim elore tornek akkor azokat le kell irnom es tudatnom a sok masikkal. A masik dolog hogy meg mindig ott tartok hol a turoba latom hanyan olvassak ezt a szart. Meg mindig az az erzesem hogy az agyam bal felteke beszelget a jobbal es mint egy tovabb fejlodott skizofren letrehoztam egy virtualis kommunikacios csatornat amin a kozlesfolyamat megy sajat magam kozt. Bonyolult tud lenni neha ez.